A személygépkocsi gyártása, mintegy 125 évre tekint vissza. Ezzel egyidejűleg kerültek felhasználásra az ún. első generációs, alapvetően fém biztosító lemezek, rugós biztosítók stb. (1. ábra) Két vagy több szerkezeti alkatrész egymáshoz történő kapcsolása esetén biztosító csapokat, csavarkötéseket is alkalmaztak. Az acél biztosító csapokat hideg vagy meleg eljárással préselték a kovácsolt vagy öntött alkatrészek illesztett felületeibe. A tömör szegecselés, mint rögzítési mód meghatározó szerepet játszott a korai gyártástechnológiában, egyszerű alkalmazása és a megbízható kötés kialakítása miatt. Kifejezetten előnye, hogy hatékonyan nyelte el a karosszériánál fellépő rezonanciákat. Bőr, fa és fém felületek rögzítésénél cső szegecselést alkalmaztak. (2. ábra) A gépkocsik utasterének borításánál ún. fém kárpitos alátétet, illetve csavarokat használtak, valamint speciális lemez vagy körprofilú rugóacélból gyártott kapcsokkal, fém patentokkal hozták létre a kötést. (3. ábra) A karosszéria kialakítása több lemezidom felhasználásával történt, ezek illesztésénél szegecselést, csavarozást, forrasztást vagy hegesztést használtak. A hegesztési varratokat ún. ónfelrakással egyenlítették ki. A karosszéria különböző lemezeinek illesztésénél keletkező toldási vonalakat „C” profilú krómozott díszlécekkel zárták le, amelyeket szintén acél huzalból készült kapcsokkal rögzítettek. (4. ábra)
A műanyagok térhódításával az autóiparban is sok-sok poliamid, polipropilén anyagú patent váltotta fel a fém alkotóelemeket. Működésük, rögzítési megoldásaik eleinte nyilván egyszerűek voltak, ugyanakkor kisebb súllyal, zajcsillapítással, gyorsabb gyártási és szerelési adottságokkal rendelkeztek. (5. ábra) Amilyen ütemben fejlődött a vegyipar, úgy változtak a műanyag rögzítőelem kialakítások is. A kezdeti egyfunkciós rögzítőelemeket felváltották a jóval bonyolultabb patentok, amelyek lehetővé teszik akár a több alkalommal való felhasználást is. Az utastér hangszigetelésével párhuzamosan a burkoló kárpitok rögzítéséhez is új típusú patentokra volt szükség. Ezeket úgy tervezték, hogy könnyen szerelhetőek legyenek, stabilan, de rugalmasan rögzítsenek, valamint rezgéscsillapító funkciót is képesek legyenek ellátni. (6. ábra) Mindeközben a fémipar sem tétlenkedett, egyre kifinomultabb termékeket gyártanak az autókhoz, sok esetben műanyagokkal kombinálva.
Ma már a világon egy önálló iparágként működnek azok a vállalatok, amelyek képesek az autógyárak igényeit – a legtöbbször saját termékfejlesztéssel – kielégíteni. Amennyiben átfogóan tekintünk egy személygépkocsinál alkalmazott összes rögzítőelemre, a műanyagból készültek abszolút túlsúlyban vannak és ez a tendencia tovább nő a jövőben.
1. ábra
2. ábra
3. ábra
4. ábra
5. ábra
6. ábra